Legfurább cápák
A legkülönösebb külsejű halak is bizonyára a cápák csoportjába sorolhatók. Látványos és furcsa teremtmények, amik leginkább csak külső tulajdonságaikban térnek el a többi cápától, de nagyjából azonos életmódot folytatnak.
A kosárszájú cápa is egy ilyen különös hal. A Föld második legnagyobb hala, 10 méter hosszúra is megnőhet. A száját nyitva tartva kosárformát képez, a beszívott vízből kopoltyúival kiszűri a planktonokat, puhatestűeket, kis halakat. Így óránként akár hatezer liter vizet is átszűrhet. A vízfelszín közelében szeret táplálkozni és kutatások szerint a telet a tengerfenéken vészeli át a májában elraktározott táplálék segítségével. Ezer liter kiváló minőségű olajat tartalmazó májáért vadásszák, fokozottan védett állat.
A koboldcápát jó okkal tartják sokan a világ legbizarrabb külsejű cápájának. Teste egészében elnyúlt, a hosszú orrporc (rosztrum) egyenesen ível előre, állkapcsa kiálló. Henger alakú teste nem olyan izmos, mint a cápáké általában, ezért nagyon gyenge úszó.
Mélyvízi hal, a tengerfenék közelében szeret legjobban, általában 250 méter mélységben, de már 1500 méteren is ráakadtak. Ebből adódóan étrendje is így épül fel: mélytengeri halakkal, tintahalakkal és rákokkal táplálkozik. A rosztrumon lévő szervek elektromos mező létrehozására képesek, ez segíti a zsákmányszerzésben.
A nagy fehércápát minden cápák karikatúrája- ként látjuk lelki szemeink előtt, mint hatalmas húsevőt, sarlószerű úszóival és több sorban felsorakozó, éles fogaival. Színe felül sötétszürke, testének alsó része fehér. 
Léteznek olyan kevésbé közismert tények a cápákról, amik elsőre különösnek tűnnek. Ezeket az állatokat nemcsak a zsákmányejtés és a félelmetes fogak teszik érdekessé. Kutatások szerint a cápa intelligenciája is lenyűgöző. 
Felmérések állítják, hogy a cápákat sokkal nagyobb félelem övezi, mint amennyire szükség van. És ez növény- és húsevő cápákra egyaránt vonatkozik.