Cápafog medálok

A cápák csontvázát nem csontok, hanem porcok és kötőszövetek alkotják. Amikor egy cápa meghal, ezek a porcok lebomlanak, míg a foga a tenger vagy óceán mélyére merül, ahol homokos üledék borítja be. Tízezer év elteltével megkövülnek, ezért a legtöbb megtalált cápafog nem fehér, inkább barna vagy fekete, ahogy az átvette az üledék színét. Ilyen fosszíliáknak köszönhetően tudjuk, hogy a cápák 420 millió éve vannak a Földön.

Úgy tartják, a cápa fogából készült medálok, nyakláncok jó szerencsével látják el viselőit. Hosszú és sikeres életet ígér tulajdonosának. Ezt nem csak a XXI. századi emberek vélik így. A legrégebbi feljegyzések szerint Idősebb Plinius, ókori római író elgondolása szerint ezek a háromszög alakú tárgyak az égből hullottak a Földre holdfogyatkozás idején. Viszont a reneszánsz korában gyakran találtak cápafog fosszíliákat, amiket megkövesedett kígyó- és sárkánynyelvnek véltek. Úgy hitték, gyógyító hatásuk van a mérgek és kígyóharapások ellen, ezért sok nemes hordott ilyen "nyelv-köveket" a nyakában, vagy zsebükben a jó szerencse reményében.

1667-ben egy dán természettudós, Nicolaus Steno jött rá az igazságra: ősi cápafog-leleteket találtak. Ám később is felhasználták az éles cápafogakat, ütők és tőrök készítésekor, faragtak velük és nyílhegyként is remekeltek. A Húsvét-szigeteki írásrendszerben gyakorta cápafogat használtak karcolatokhoz, manapság viszont relikviaként gyűjthetjük őket, bízva a jó szerencsében.